Ma 2017. április 30. Vasárnap Katalin, Kitti napja van.
» Tokodról...

Mai település

 


Fotó:https://www.facebook.com/csakatokod/?fref=ts

Tokod, Komárom-Esztergom megye több mint ezer éves múltra visszatekintő települése. A nagyközség a keleti Gerecse nyúlványa, a Gete-hegycsoport bércei, a Nagy Gete és a Hegyeskő lábának a medencedombság legidősebb teraszos völgyét átszelő Öreg-árok (ma Únyi patak) mellett terül el. Dorog, Tokodaltáró, Mogyorósbánya, Nagysáp, Annavölgy és Tát határolja, Tokod- üveggyári lakóterületrésze közvetlenül összeépült Tokodaltáró és Tát községek belterületével. A megye északi határán, a Duna és a Gete-hegy között helyezkedik el. Megközelíthető a 10-es közútról 5,5 km-re. Esztergomtól 16 km-re, Tatabányától 35 km-re van. Vasútállomása van (Tokod-üveggyár). Az Esztergom-Komárom vasúti szárnyvonallal kapcsolódik a Budapest-Bécs fő vasútvonalhoz. A község neve a Takud-Tocu személynévnek a -d képzős származéka. Alapjául talán a magyar "burok" vagy "tok" (porcos vázú halfajta) főnév szolgált. A hagyomány szerint Tokod nevű vitézről kapta nevét.

Fotó:https://www.facebook.com/csakatokod/?fref=ts

Tokod község területe, már az őskortól lakott hely. Minden korból találtak itt leleteket. Bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található. Tokod a rómaiak idején is lakott település volt, emléküket a Várberek nevű fennsíkon található castrum alapfalai őrzik. A római kori település az I. században létesült. Majd a IV. században (római hadiút mentén) fénykorát élő római település és katonai erődítmény a környék ipari centruma lett, üvegkészítő, vasfeldolgozó és fazekasműhelyeivel feliratos téglákat is égető kemencéivel. Szőlői kiváló minőségű bort adtak, lovakat, szarvas-marhákat hajtottak legelőiről az ország távoli vásáraira, de a kecske is megbecsült háziállat volt a 20. század derekáig a családok portáján. A középkori falu a maival azonos területen volt. Első okleveles említése 1181-ből való, ekkor a határait írják le. Az Árpád kortól az Esztergom-szentkirályi kereszteseké. Az 1543-as török támadás során a település lakatlanná vált. A Pilis megyéhez tartozó Tokodot az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített. A török felszabadító harcok során ismét elpusztult. A XVIII. század elején, Tokodon az esztergomi szemináriumnak is voltak birtokai. Tokod malmaihoz a távolabbi vidékekről is eljártak őrölni. A tokodi szénbányászat a 19. század első felében indult virágzásnak, de mészkövet is bányásztak a Gerecse sziklás oldalain.

A vasút építésének hatására 1892-tő l a környék kvarchomokjára üveghuta, majd üveggyár épült. A Gardellaca nevű település 130x90 m nagyságú, 1 m széles alapfalakkal, egyoldali kéttornyos bejárattal és több körbástyával körülvett erődítményének alapjai feltárva ma is láthatók.

Közigazgatási területén a belterületi lakott részek három szerkezetileg egymástól külön álló egységből áll. A legnagyobb Tokod-belsőközség - (amely az Árpád-korban alakult) a hagyományos falu belterülete -, ettől észak-keletre a vasúttal és ipari területtel elválasztva terül el az üveggyári lakótelep, míg délkeletre mintegy 3 km-re Ebszőnybánya lakó és ipari területe. A 4400 fős lakosság mintegy 50%-a Tokod-községben, 43%-a az üveggyári, és 7%-a az ebszőnybányai településrészen lakik.

Képek és további információk: http://www.tokod.hu/

https://www.facebook.com/csakatokod/?fref=ts