Ma 2017. április 27. Csütörtök Zita napja van.
» Castrum -Limes (késő római-tábor)

 

 

A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: Kulturális Örökség

Műemlék védelem alatt áll: azonosító: 6487,  törzsszám: 2527.

Helye: Tokod: Várbereki-dűlő

Hrsz: 0206 és GPS Koordináták: 47.727019, 18.676728

 

GARDELLACA, CARDABIACA – Tokod Római emlékek



A tokodi késő római erőd Crumerum és Solva között található, a Brigetio-Aquincum útvonaltól kissé beljebb fekszik a Dunától mintegy 2,5 km távolságban. Crumerum után kettévált a limes út. Egyik ága a tokodi késő római erőd és azon át Aquincum felé vezetett, a másik pedig északkelet felé fordulva Solva felé haladt.

1875 márciusában Kosztka Károly vasútmérnök levelében régészeti leletekről értesítette a Magyar Nemzeti Múzeumot, melyek Tokod község határán kerültek felszínre. A leletek felkeltették az esztergomi Prímási Múzeum figyelmét is, mely ásatásokat végzett a területen. Később a fokozódó bányaművelés miatt 1893-ban Récsey Viktor végzett kutatásokat Várberek területén, rábukkanva egy római castrum falaira. A próbaásatásnak köszönhetően az erőd méreteit is felmérték és egy szabálytalan alakú kőfalú, tornyokkal ellátott építmény maradványai rajzolódtak ki a szemük előtt. Várberek közelében azonban még egy telep nyomaira és számos temetkezésre bukkantak. Az ígéretes eredmények ellenére a további kutatásokra jó negyed évszázadot kellett várni. 1920-as évek közepén a castrum területén Balogh Albin végzett feltárásokat, melyek során kisebb leletek jutottak az esztergomi múzeumba. Az 1950-es évektől Mócsí András vezetésével ásatások kezdődtek a Várberekben és az Erzsébet akna területén. Az erőd és egy koracsászárkori telep maradványai mellett egy késő római temető is feltárásra került. A leletek tanúsága szerint egy bennszülött település közelében az I. században római település jött létre. Egy épületet feltárásakor Soproni Sándor fürdőként azonosított. Ezek szerint mindenképpen számolni kel egy auxiliáris csapat és vele együtt egy korai tábor jelenlétével is, mely nagy valószínűséggel a későbbi táboron kívül, annak közelében helyezkedhetett el. A Tokod-erzsébetaknai település koracsászárkori nevével kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre adatok, addig a későrómai település illetve erőd azonosítását az írott források segítségével többen próbálták meg. Már 1925-ben felvetették, hogy római neve a Tabula Peutingerianában szereplő Gardellaca lenne, melyet később a Notitia Dignitatum Cardabiacajával azonosítottak. A későrómai korszak legfontosabb tokodi emléke a Várberekben található erőd. A terepadottságokhoz igazodó kelet-nyugati tájolású erőd nagyjából téglalap alakú, falainak hosszúsága 142x118 m, mely 1,6 hektár nagyságú területet ölel körül. Mint azt az erőd belsejéből előkerült 1-2. századi leletek mutatják, nagy valószínűséggel egy koracsászárkori tábor helyére épült, melynek maradványait az építési munkákhoz végzett tereprendezés során elplanírozták. A szabálytalan vezetésű falakat arra lehet visszavezetni, hogy ugyan az alaprajzot kijelölték, azonban először a bástyákat és utána ahhoz igazítva a másfél méter széles összekötő falakat építették meg. A csupán egy kapuval rendelkező erőd bejáratát két négyszögletes kaputorony védte, sarkain szabálytalan patkó vagy csepp alakú saroktornyok a falakon pedig félköríves oldaltornyok állnak.

Az erőd építési idejét a kutatók az előkerült bélyeges téglák alapján 369-370-es évekre teszik. Nagy valószínűséggel az erődben az V. század elejéig maradt katonai erő. Az erődön kívül Tokod határában további tizenhárom épületet tártak fel.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett: A tokodi Casrum történelmünk fontos emléke, melyet szeretnénk ismertebbé tenni, újra élővé varázsolni és az utókornak megőrizni. Ezen történelmi és építészeti érték érdemes arra, hogy felvételt nyerjen a helyi, illetve a megyei értéktárba és később országos szinten is ismerté váljon.

 

Forrás: Seres Ferenc és Seres László : Tokod Történelme, Prohászka Péter - Tokod a rómaiak korában, Visy Zsolt: A ripa Pannonica Magyarországon, Soós Rezsőné: Tokod, Szepessy Géza: Tokod római telepe. (Kiad. a dorogi József A. Műv. Ház Igazgatósága.) Dorog, 1959. Soksz. 6.1. 4. t. (Ismeretterjesztő füzetek 5.)

www.tokod.hu, http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=6487, http://www.ripapannonica.hu/magyar/kulturalis.php?id=16 http://kirandulastervezo.hu/celpont/tokod/fallal-korulvett-romai-castrum/, http://mult-kor.hu/cikk.php?id=18319, http://www.juropnet.hu/~thieristvan/gd.htm