P Á L Y Á Z A T I    F E L H Í V Á S

a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására

A pályázat kódjele: NFA-2012-KKV

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 18. és 18/A. §-ai alapján - az NFA foglalkoztatási alaprész 2012. évi központi keretéből - a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)

pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására.

A pályázati program alapján - kizárólag hazai forrásból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA) - 10 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ezen keretösszegből 600-800 KKV-nál várhatóan 5300-5500 új munkahely létesíthető, továbbá legalább tízezer már meglévő munkahely megőrzése is segíthető azáltal, hogy a pályázat benyújtása előtti létszámra és az új létszámra együttvéve kell legalább két évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget vállalni. A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható.

A pályázat célja: a Nemzeti Együttműködési Programban és a Magyar Munka Tervben foglaltak alapján a KKV-k fejlődésének, a gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik megerősítése, versenyképességük növelése, ezen vállalkozásoknál az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása; a vállalkozások számára többlettámogatás biztosítása a gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű kistérségekben, településeken; a hátrányos helyzetű munkavállalók, ezen belül az álláskeresők foglalkoztatásának ösztönzése kiemelt összegű kiegészítő támogatással; a területi kiegyenlítő folyamatok elősegítése és a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése.

A támogatás jogcíme: A Rendelet 18. § (1) bekezdése alapján regionális beruházáshoz kapcsolódó munkahelyteremtő támogatás, amely az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. sz. melléklete szerinti „L. Beruházáshoz nyújtott támogatás az 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján" támogatási kategóriának[1] felel meg.

A pályázók köre: A pályázaton kizárólag Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező KKV[2]-k vehetnek részt az alábbi jogszabályok szerint:

a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szerinti gazdasági társaságok, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 70. §-a szerinti egyes jogi személyek vállalatai, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szerinti fióktelepek,a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti szövetkezetek,az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti vállalkozók.

Nem vehet részt a pályázaton

az a szervezet/vállalkozásamely jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, amely a pályázatban feltüntetett beruházását a támogatásra való jogosultságról szóló írásbeli tájékoztatást megelőzően megkezdte,amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha számára a hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,amely az NFA (korábban: Munkaerőpiaci Alap, MPA) foglalkoztatási alaprészéből korábbi években igénybevett munkahelyteremtő támogatásból adódó kötelezettségét megszegve még nem számolt el, amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatban megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendeletben meghatározottaknak, illetőleg a feltételek teljesülésének igazolására nem, vagy nem megfelelő módon kerül sor, amely nem felel meg az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénnyel, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel (460. §), valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelettel bevezetett feltételeknek, tehát a pályázat benyújtásának időpontjáig nem hajtotta végre az e törvény szerinti béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében,amely a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a beruházás helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) illetékességi területén a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/A-94/G. §-a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában ilyen eljárást megkezdett, és azt nem kívánja megszüntetni.

Pályázni csak olyan beruházással lehet az ország bármely településéből, amely esetében a pályázó:

a beruházást legkésőbb 2012. november 30-ig befejezi, és a támogatás kifizetésére vonatkozó elszámolását benyújtja (ez a feltétel új épület, épületrész építésére vonatkozóan is érvényes), a beruházásban érintett telephelyen legalább 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet (a részmunkaidőben foglalkoztatottak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányos tört részének felelnek meg),építési beruházás esetén rendelkezik a beruházáshoz szükséges elvi hatósági engedélyekkel (a jogerős hatósági engedély a hatósági szerződés megkötésének feltétele),a benyújtásra kerülő pályázatában szereplő beruházását a befogadó munkaügyi központ által megküldött, a pályázó támogatásra való jogosultságáról szóló írásbeli tájékoztatás átvételét követően kezdi meg, üzleti tervében kellően alátámasztja a stabil piaci háttér meglétét, a tervezett foglalkoztatás megalapozottságát, a beruházás finanszírozási hátterét, meggyőzően bemutatja a tervezett tevékenység során bevezetésre kerülő technika, technológia korszerűségét, a szolgáltatás hasznosságát, a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti foglalkoztatási célnak megfelelően a beruházás befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított 3 évig - folyamatosan fenntartja és működteti az érintett régióban. Ez a követelmény - amennyiben ezen időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az érintett régióban - nem akadályozza a technológiai változások miatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét. A korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet,a beruházás befejezését követő 90 napon belül a tervezett létszámbővítést megvalósítja a fejlesztéssel érintett telephelyen, a tervezett létszámbővítés megvalósítását követően - amennyiben a teljes létszámfeltöltés a befogadó nyilatkozat átvételét követően megvalósult, legkorábban a hatósági szerződés aláírásának napjától[3] - a beruházásban érintett telephelyén a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő, illetve ha a régióban több telephellyel rendelkezik a pályázó, a régióban lévő telephelyeinek a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámára vonatkozóan, és a létszámbővítés eredményeként felvett többletlétszámára külön-külön és együttvéve legalább 2 éves - folyamatos (éves átlagos statisztikai állományi létszámát megtartva) foglalkoztatási kötelezettséget vállal. Amennyiben a pályázó az NFA foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére meghirdetett korábbi munkahelyteremtő beruházási pályázat keretében foglalkoztatási kötelezettséget vállalt a régió területén, és ez a létszám nagyobb, mint a jelen pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlaglétszáma, az érvényben lévő foglalkoztatási kötelezettségét kell meglévő éves létszámnak tekinteni. a beruházás nettó - ÁFA visszaigénylési jogosultsággal nem rendelkező pályázó esetében bruttó - bekerülési költségének legalább 25 %-át saját forrásból biztosítja, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be,a támogatás odaítélése esetére - a beruházás befejezésének dátumától számított legalább 3 évig, továbbá az azt követő záróbeszámoló elfogadásának, jóváhagyásának napjáig tartó időtartamra - megfelelő fedezetet ajánl fel /Amennyiben a vállalkozás 2009. január 1-je előtt már működött, továbbá ettől az időponttól működése folyamatos, és ebből legalább 2 évben az adózás előtti eredménye (egyéni vállalkozó esetén évi jövedelme) pozitív volt, továbbá azonnali beszedési megbízásra felhatalmazói nyilatkozatot tesz, 15 millió Ft, illetve ez alatti támogatási összeg esetén nem köteles fedezetet felajánlani. Ha a támogatási összeg a 15 millió Ft-ot meghaladja, az anyagi biztosíték kötelezettség a teljes támogatási összegre vonatkozik./ (a fedezet feltételeire vonatkozó részletes ismertetés még az Útmutató 16. pontjában és a 2. sz. mellékletben), rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal (ezzel legkésőbb a hatósági szerződés megkötéséig rendelkezni kell, a pályázatban erről nyilatkozni szükséges /lásd: Nyilatkozatok 29. pont/), amely lehet az odaítélt támogatás összegének 120 %-át jelentő, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, vagy150 %-át kitevő permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy200 %-os kapcsolt fedezet: legalább 50 %-át kitevő permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy 50 %-át jelentő feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény és maximum 150 %-os, a beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközökre (műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések) alapított ingó zálogjog (a munkaügyi központtal történő egyeztetés szerint), valamint

a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén kötelezettséget vállal arra, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, és a pályázatban szereplő beruházást változatlan formában megvalósítja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, és csökkentett formában valósítja meg,

a támogatás felhasználása során vállalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály és ebből adódó kötelezettség betartását, amennyiben közbeszerzés a fejlesztését érinti (erről lásd: Útmutató, 32. pont),a beruházás befejezését követően - a beszerzési értéktől függetlenül - a mérlegében nyilvántartja, aktiválja a megvalósított fejlesztést, a támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat.

a pályázatban megjelölt projekthez más állami forrás igénybevétele esetén nyilatkozik, hogy annak esetleges csökkentett összegű odaítélésekor milyen más módon biztosítja a hiányzó forrást,

Elszámolható költségek: új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülő - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli törvény) 47-48. § és 51. §-a alapján elszámolható és igazolt - azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő „A. Befektetett eszközök" mérlegsoron belüli „I. Immateriális javak" 2. és 4., valamint „II. Tárgyi eszközök" 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel.

Az elszámolható költséget szokásos piaci áron[4] kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

A II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körében az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített (víz- és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) hozzájárulások vehetők figyelembe. Más építési költség nem számolható el.

Immateriális javakhoz támogatás akkor nyújtható, ha azokat a kedvezményezett

piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolja, éslegalább három évig kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használja, éseszköznyilvántartásba veszi, és a Számviteli törvény 52-53. §-a szerinti értékcsökkenést alkalmazza.

Az immateriális javak beszerzésének értéke nem haladhatja meg az eszközök bekerülési értékének 25 %-át.

A pályázat benyújtásakor a külföldi pénznemben meghatározott értékek átszámításánál a benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamot kell figyelembe venni.

A támogatás alapján nem számolhatók el az alábbi költségek:

a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke, ingatlan, földterület vásárlása,gépjárművek bekerülési értéke, szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke, bérleti díjak, lízing költségek,az elszámolható költségek a Rendelet 18/A. § (3) bekezdésében meghatározott immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja,a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke,a munkaügyi központ által megküldött írásbeli tájékoztatás átvételét megelőzően felmerült költségek.

Nem nyújtható regionális beruházási támogatás:

a Rendeletben meghatározott nagyberuházáshoz,acélipari tevékenységhez,a hajóépítési ágazatba tartozó tevékenységekhez,szénbányászathoz,szintetikusszál-ipari tevékenységhez,halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalomba hozatalához a Bizottság 1628/2006/EK rendeletének 2. cikk (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott kizárásos esetekben,a nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

A támogatás formája: vissza nem térítendő.

A támogatás mértéke:

Alaptámogatásként, nem regisztrált álláskereső személy esetén 1,4 millió Ft/új munkahely. Az alaptámogatáson kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan:

a) amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségekben[5], településeken valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, vagy

b) amennyiben a beruházás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településeken valósul meg, új munkahelyenként 300 ezer Ft[6],

c) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 500 ezer Ft,

d) amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 300 ezer Ft,

e) amennyiben a beruházás szabad vállalkozási zónában[7] valósul meg, új munkahelyenként 400 ezer Ft.

A pályázó így új munkahelyenként 2,5 millió Ft mértékű fajlagos támogatást igényelhet (az e) pontban felsorolt kiegészítő támogatás összege nélkül), amennyiben a beruházás leghátrányosabb helyzetű kistérségben/településen valósul meg, valamint a c) és a d) szempontnak is megfelel. Az e) pontban a szabad vállalkozási zónákra vonatkozó támogatási összeg - a területi kiegészítő támogatásokon túlmenően - további kiegészítő támogatásként szerepel. Tehát amennyiben pl. leghátrányosabb helyzetű kistérségben/településen és szabad vállalkozási zónában valósul meg a beruházás, a leghátrányosabb helyzet alapján új munkahelyenként adott 300 ezer Ft kiegészítő támogatáson kívül a szabad vállalkozási zóna státusért új munkahelyenként még további 400 ezer Ft kiegészítő támogatás ítélhető meg ezen pályázati konstrukció szerint, a lábjegyzetben említett jogszabályi feltételek megléte esetén.

Ha bármilyen okból nem jön létre a vállalt regisztrált álláskeresők, a roma álláskeresők alkalmazása, az új munkahelyenként elnyerhető kiegészítő támogatást a pályázó nem veheti igénybe, illetve ha igénybe vette, a létszámnak megfelelő összeget vissza kell fizetnie.

A pályázatban szereplő beruházási projekthez legfeljebb 120 millió Ft, a hátrányos/leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz legfeljebb 240 millió Ft támogatás igényelhető. A projektenkénti támogatás összege a legalább 300 új munkahelyet eredményező beruházás esetén legfeljebb további 100 millió Ft-tal növelhető. Ez utóbbi, 100 millió Ft összegű kiegészítő támogatás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből, településekből pályázóknál már 200 új munkahely létesítése esetén elnyerhető.

Hátrányos helyzetű kistérségek, települések:

A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések körét kormányrendeletek határozzák meg. E jogszabályok megnevezését a pályázati Útmutató 18. pontja tartalmazza. A kistérségi és település listák - a pályázati dokumentáció részeként - a Nemzetgazdasági Minisztérium internetes honlapján (kormányzati portálon: www.kormany.hu) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjain (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) érhetők el, illetve a munkaügyi központoknál tekinthetők meg.

A támogatási intenzitás mértéke:

A támogatás intenzitása - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségeknek a Kormányrendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott, régiónként eltérő 10-50 %-os mértékét.

A területi besorolás szerinti támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. A területenként eltérő mértékű támogatási intenzitást a pályázati útmutató 21. pontja tartalmazza.

A támogatás számításának alapja:

A beruházás levonható és visszaigényelhető ÁFA nélküli összes költsége. A támogatás csak abban az esetben igényelhető a beruházás ÁFA-t is tartalmazó összköltsége után, ha a támogatott vállalkozásnak a támogatásból finanszírozott beruházásával kapcsolatban nincs ÁFA visszaigénylési jogosultsága.

Pályázati dokumentáció:

A támogatás nyújtásának részletes feltételeit, a pályázat elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a kötelezően kitöltendő, a pályázattal benyújtandó dokumentumokat a pályázati felhívás, továbbá a pályázati útmutató és mellékletei együttesen tartalmazzák. A pályázati dokumentáció a Nemzetgazdasági Minisztérium (kormányzati portálon: www.kormany.hu) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) honlapjáról letölthető, valamint a munkaügyi központokban és kirendeltségeiken - a kistérségi és települési listák kivételével - átvehető.

A pályázat benyújtása:

A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), külön-külön, egy darab zárt küldeményben, a lapokat lefűzve, rendezett, áttekinthető formában, magyar nyelven, a pályázati útmutató formai követelményeinél megadott sorrendben, az útmutató mellékleteiben szereplő szempontok alapján, kizárólag a pályázati dokumentációban lévő adatlapok kitöltésével lehet elkészíteni, amelyhez csatolni kell a pályázati útmutató mellékleteiben szereplő minták alapján összeállított nyilatkozatokat és dokumentumokat. A pályázat tartalmát (a csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok kivételével) CD elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

Pályázatot személyesen nem, kizárólag az alábbiak szerint lehet benyújtani:

A könyvelt postai küldeményként feladott, vagy gyorspostai/futárposta (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) szállítás igénybevételével a pályázatot a beruházás helye szerinti munkaügyi központ részére lehet eljuttatni a 2012. február 8-tól 2012. március 30-ig terjedő időszakban. A munkaügyi központok címjegyzéke az Útmutató 11-12. oldalán található. A feladás időpontjának a küldeményen szereplő - a pályázó által igazolható - postára adás dátuma számít.

A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti munkaügyi központ pályázati referense ad információt (a munkaügyi központ központi és/vagy referensi telefonszámát lásd az Útmutató 11-12. oldalán).

A beruházás megkezdése:

A beruházást a jogosultsági feltételeknek való megfelelésről szóló, a munkaügyi központ írásbeli értesítésének átvételét követő naptól a pályázó saját kockázatára megkezdheti, azonban a támogatás oda nem ítélése, vagy csökkentett mértékben való odaítélése esetén kártérítési igénnyel a minisztériumhoz nem fordulhat.

Társfinanszírozás:

Amennyiben a pályázó a beruházásához más előirányzatból meghirdetésre kerülő pályázat keretében is támogatást igényel (a továbbiakban: társfinanszírozás), csak akkor nyújthatja be a pályázatát, ha a többi előirányzat pályázati felhívása is megjelent, és biztosítható valamennyi pályázat egyszerre történő benyújtása ahhoz a szervezethez, amelytől a legnagyobb összegű támogatást igényli. Ebben az esetben a támogatási igényt befogadó szervezet fogja hivatalból a pályázatot az illetékes szervezethez továbbítani. Amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani, az oda történő benyújtás napja az irányadó.

Társfinanszírozás esetén - amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani -
a pályázó köteles a pályázat egy másolati példányát a munkaügyi központhoz a jelen felhívásban megadott benyújtási határidőn belül eljuttatni.

Hiánypótlás:

A formai szempontból hiányosnak minősülő pályázat esetében a munkaügyi központ egy alkalommal szólítja fel a pályázót arra, hogy a hiányosságot a felszólításról szóló értesítés átvételétől számított 8 napon belül pótolja. Formai hiányosságnak kizárólag a pályázati adatlapok, nyilatkozatok valamelyik rovatának üresen hagyása, vagy az űrlaphoz csatolandó valamelyik adatlap, nyilatkozat, dokumentum hiánya számít. A hiánypótlást követően is formailag hiányosnak minősülő pályázat érdemi elbírálás nélkül elutasítható.

A jogosultsági feltételeknek nem megfelelő, azaz - az esetleges hiánypótlást követően is - formailag hiányos pályázatok esetében a munkaügyi központ a pályázót írásban értesíti arról, hogy a pályázat nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, és ezzel egyidejűleg a pályázat elutasítására tesz javaslatot a támogatónak. Az értesítés átvételét követően hiánypótlás nem nyújtható be, illetve a pályázat nem módosítható.

Támogatási javaslat, támogatásról szóló döntés:

A munkaügyi központ a jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatra vonatkozó támogatási javaslat elkészítése során alkalmazandó szempontjait, valamint a javaslat elkészítésének eljárási rendjét - az érintett térség foglalkoztatási helyzetére tekintettel - alakítja ki.

A támogatásról szóló döntés előkészítésénél és a miniszteri döntésnél az alábbi főbb szempontok és prioritások érvényesülnek:

a nyilvántartásban lévő álláskeresők foglalkoztatásának aránya,a pályázat benyújtása előtt meglévő és az új munkahelyek száma,a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzete, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken létrejövő és működő vállalkozások segítése,a kistérség, település foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi mutatói,termelő tevékenység ellátása,a beruházásnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatása.

A határidőben benyújtott, formailag megfelelő pályázatok támogatásáról vagy a támogatási igény elutasításáról - a munkaügyi központ igazgatójának javaslata alapján - a nemzetgazdasági miniszter 2012. május 30-ig mérlegelési jogkörében dönt. A támogatásról, annak összegéről, illetve az elutasításról a munkaügyi központ igazgatója az e határidőtől számított 15 napon belül értesítő levélben tájékoztatja a pályázót.

A támogatást igénylő a döntési javaslat pályázatára vonatkozó részét a munkaügyi központnál megtekintheti.

A támogatásban részesített pályázó nevét/megnevezését, a beruházás helyét és a megítélt támogatás összegét - a pályázó külön hozzájárulása nélkül - a döntést követően a minisztérium a honlapján (www.kormany.hu) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjain (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) teszi közzé.

A támogatási javaslat elkészítését megelőzően a munkaügyi központ, továbbá a döntést megelőzően a minisztérium, vagy az általuk meghatalmazott személy/szervezet a pályázatban feltüntetett adatokat, információkat a pályázó központjában és telephelyein jogosult ellenőrizni.

A rendelkezésre álló forrást meghaladó támogatási igény beérkezése esetén az igényeltnél kisebb összegű támogatás is odaítélhető, illetve a pályázat forráshiány miatt elutasítható.

Kisebb összegű támogatás odaítélése esetén a pályázónak a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolva a beruházást változatlan formában, vagy a beruházási, üzleti, foglalkoztatási tervét a rendelkezésére álló források figyelembevételével átdolgozva valósítja meg.

A támogatásról szóló hatósági szerződés megkötése, a támogatás folyósítása:

A támogatás folyósítására a pályázónak a munkaügyi központtal hatósági szerződést (a továbbiakban: szerződés) kell kötnie, amelyre a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából e határidőt követő 30 napon belül nem jön létre a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti. A szerződés megkötésének feltételeit, illetve a szerződés mintáját a pályázati útmutató melléklete tartalmazza.

A támogatást a teljesítés igazolása mellett, a benyújtott eredeti számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok alapján, forrás- és teljesítésarányosan a munkaügyi központ utólag folyósítja. 1 millió Ft vagy ezt meghaladó számlaérték esetén a pénzügyi bonyolítás csak átutalással történhet. A benyújtott számla alapján a beruházás elszámolható összköltségére a megállapított támogatási arány szerinti támogatás folyósítható, a szerződésben meghatározott összeg erejéig.

A pályázók különösen indokolt esetben egy alkalommal támogatási előleget igényelhetnek. Ezen igényt már a pályázat benyújtásakor írásban jelezni kell. Az előleg folyósításáról a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben dönthet. Az előleg összege legfeljebb a megítélt támogatás 20 %-a lehet, amelyet a munkaügyi központ a szerződés megkötését követő 30 napon belül utal a munkaadó részére. Az előleg elszámolásának szabályait a hatósági szerződés tartalmazza.

Szerződésszegésnek minősül, ha:

a)      a szerződés hatályba lépésétől számított 3 hónapon belül a szerződés teljesítése nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b)      a szerződésből adódó írásbeli bejelentési kötelezettségeit nem, vagy 30 napon túli késedelemmel teljesíti,

c)      hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatás igénylését, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy a pályázat során valótlan nyilatkozatot tett, illetőleg akár a szerződés kötésekor, akár az elszámolások során, vagy az ellenőrzéskor hamis adatokat szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz,

d)     a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, illetve ezek közül a szerződés I. fejezetének 3., 5., 6. vagy 7. pontjaiban vállalt, számszerűen mérhető kötelezettségeit 75 % alatt teljesíti,

e)      a támogatás folyósítására vonatkozó pénzügyi elszámolását a szerződés I/4. pontjában szereplő határidőre nem nyújtja be,

f)       az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. §-ában foglaltak közül legalább egy bekövetkezik,

g)      a támogatásból beszerzett eszközöket a támogató hozzájárulása nélkül elidegeníti, bérbe adja, vagy apportálja, vagy megterheli,

h)      a támogatás eredményeként létrehozott kapacitásokat nem működteti,

i)        a támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel,

j)        a szerződés III. fejezetében rögzített ellenőrzéseket akadályozza,

k)      a szerződés II. fejezet 6. pontjában foglaltak bekövetkezése (végrehajtási jog kapcsán másik megfelelő fedezetet nem tudott biztosítani).

Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 77. § (2) bekezdése alapján jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. A kedvezményezett szerződésszegése esetén a támogató a támogatás további folyósítását megszünteti, és intézkedik a támogatás visszakövetelése iránt.

A pályázat kidolgozása:

A jelen pályázati felhívás alapján benyújtásra kerülő pályázatot az útmutatóban és annak mellékleteiben, valamint a pályázati adatlapokon, nyilatkozatokban és dokumentumokban meghatározott részletes feltételek figyelembevételével kell kidolgozni.

A pályázati felhívás, az útmutató és mellékletei, valamint az adatlapok, a nyilatkozatok és dokumentumok egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek, együttesen tartalmazzák a pályázat benyújtásához, a pályázattal kapcsolatos szükséges összes feltételt, követelményt.

Budapest, 2012. február

Nemzetgazdasági Minisztérium

[1] A támogatás nyújtásának szabályait a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK számú 2006. október 24-ei Bizottsági rendelet határozza meg.

[2] A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása a pályázati útmutató 23. pontjánál.

[3] A 6/1996. MüM rendelet szerint a kedvezményezett a munkavállalókat a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza. E rendelet azonban nem tiltja, hogy a beruházás befejezését megelőzően felvételre kerüljön az alkalmazni kívánt munkavállaló. Amennyiben a vállalkozás a teljes vállalt létszámot feltölti azelőtt, mielőtt még a hatósági szerződést aláírta volna, a teljes létszámfeltöltés a befogadó nyilatkozat átvételét követően valósulhat meg, de a hatósági szerződés aláírásának napja lehet a foglalkoztatási kötelezettség legkorábbi kezdő dátuma.

[4] A szokásos piaci ár és a kapcsolt vállalkozások definíciójára az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. §-ban, 132/B. §-ban és a 178. §-ban foglaltak az irányadóak.

[5] Amennyiben a pályázatok munkaügyi központok által történő értékelésének időtartama alatt a vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok /240/2006. (XI. 30.) és 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletek/ módosulnak, vagy új jogszabályok lépnek hatályba, a korábbi és az új jogszabályok mellékletében szereplő hátrányos/leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések egyaránt kedvezményezetti körbe tartoznak.

[6] A leghátrányosabb helyzetű kistérségből, településről érkező pályázatok esetében a területi preferencia, illetve kiegészítő támogatás összege 300 ezer Ft/új munkahely. A hátrányos helyzetű kistérségi 200 ezer Ft/új munkahely kiegészítő támogatás a 300 ezer Ft/új munkahely támogatáshoz nem adódik hozzá!

[7] A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. § j) pontja és 22. § (1) és (2) bekezdése alapján a térség fejlődése, a területfejlesztési célok érdekében a Kormány szabad vállalkozási zónákat hozhat létre. Külön jogszabályban pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. Amennyiben a pályázatok támogatásáról szóló javaslat felterjesztéséig a zónák kialakítása megtörténik, a zónák területén - külön igénybenyújtás esetén - további 400 ezer Ft kiegészítő támogatás is megítélhető. E kiegészítő támogatás igényléséről további információ az Útmutató 33. pontjában.

Útmutató

a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása" című, NFA-2012-KKV kódjelű pályázati program felhívása alapján elkészítendő pályázathoz

A Nemzetgazdasági Minisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységének, munkahelyteremtő képességének ösztönzésére a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Foglalkoztatási törvény) 18. §-a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján meghirdette a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházások támogatása" (NFA-2012-KKV) pályázati programot.

A pályázati felhíváshoz kapcsolódóan az alábbiak tartalmazzák a pályázat összeállításának módját, az elbírálás szempontjait és a folyósítás feltételeit. Az útmutatóhoz mellékeljük a kitöltendő adatlapokat és az aláírandó nyilatkozatok űrlapjait, amelyek a benyújtásra kerülő pályázat elválaszthatatlan részét képezik.

I./ A pályázati felhívásban szereplő fogalmak, jogszabályi hivatkozások[1]

1./ Munkaügyi jogszabály: A munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések.

2./ Munkaviszony: A Munka Törvénykönyvéről (a továbbiakban: Mt.) szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony.

3./ Rendezett munkaügyi kapcsolatok: A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rendelet szabályai szerint.

4./ Havi átlagos statisztikai állományi létszám: A Központi Statisztikai Hivatal „Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" című kiadvány alapján kiszámított havi átlagos statisztikai állományi létszáma, amelybe e pályázati rendszer keretében nem számíthatók be azok a munkavállalók, akik rokkantsági, baleseti rokkantsági, valamint öregségi nyugdíjban részesülnek, továbbá azok a külföldi állampolgárok, akiknek foglalkoztatásához munkavállalási engedély szükséges.

Az alkalmazásban állók létszámát teljes munkaidősre átszámolva kell közölni, így a számbavétel az egy teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó teljesített munkaóraszám vetítési alapként történő felhasználásával történik:

–        a nem teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak által teljesített munkaórák számát el kell osztani az egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatottra jutó munkaórák számával,

–        a bedolgozókra vonatkozóan, akiknek teljesítménykövetelménye munkanorma formájában vagy egyéb mennyiségi vagy minőségi mutatókkal meghatározott, az információk alapján becsült munkaóraszámból kell a tényleges létszám átszámítását elvégezni.

A létszám teljes munkaidősre történő átszámítása eredményeként kapott ún. „egyenértékes vagy redukált" létszám a tényleges létszámnál csak kevesebb (csak teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetén megegyező) lehet.

A támogatott vállalkozásnak - a kétéves foglalkoztatási kötelezettség időtartamán belül, 12 hónap elteltével - a foglalkoztatási helyzetről, létszámadatokról a beruházás helye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) részére beszámolót kell benyújtani.

A munkaügyi központ a foglalkoztatási kötelezettség kezdő időpontjától számítva, évente, legkésőbb a lezárt teljes évet követő 45 napon belül megvizsgálja, hogy a kedvezményezett éves szinten teljesítette-e a vállalt foglalkoztatási kötelezettségét. (Tehát, ha pl. a szerződés a foglalkoztatási kötelezettséget az adott év május hó elsejétől határozza meg, a teljesítés vizsgálatára legkésőbb a tárgyévet követő június 15-ig kerül sor.)

5./ Folyamatos foglalkoztatási kötelezettség: A hatósági szerződésben (a továbbiakban: szerződés) rögzített éves átlagos statisztikai állományi létszám megtartását jelenti a szerződésben meghatározott kezdő időponttól, legalább 2 éven át. A pályázó ezen időszak alatt nem köteles mindvégig ugyanazokat a munkavállalókat alkalmazni, de a helyükre ugyanolyan státusú személyeket kell felvenni.

A kedvezményezettnek szerződésben vállalnia kell, hogy a beruházás keretében megvalósított új munkahelyekre legkésőbb a beruházás tárgyév november 30-ai befejezését követő 90 napon belül a pályázatában vállalt teljes munkavállalói létszámot felveszi, majd kötelezettséget vállal arra, hogy ettől az időponttól kezdődően ezt a létszámát (illetve a korábbi - a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból - munkahelyteremtő pályázat keretében vállalt létszámát), továbbá a pályázatában megjelölt, a beruházásban érintett telephelyén, illetve ha a régióban több telephellyel rendelkezik a pályázó, a régióban lévő telephelyeinek a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámát külön-külön és együttvéve, munkaviszony keretében, éves átlagos statisztikai állományi létszámként kimutatva 2 évig - folyamatosan továbbfoglalkoztatja.

A kedvezményezett - a beruházás tényleges megvalósítási üteméhez kapcsolódva – a befogadó nyilatkozat átvételét követően, a tárgyév november 30-a előtt is megkezdheti a létszámfelvételt, azonban az így felvett létszámnak kapcsolódnia kell a tervezett beruházáshoz, illetve a tervezett új gyártási profilhoz, tehát nem lehet attól teljesen független létszám (pl. másik telephelyen alkalmazottak).

6./ Nyilvántartásban lévő álláskeresők (a továbbiakban: álláskeresők) felvételének kötelezettsége: A pályázatban meg kell jelölni, hány fő álláskeresőt tervez a pályázó foglalkoztatni. Az álláskeresőkre vonatkozó alkalmazási kötelezettségnek az új munkahely létrehozásakor, azaz a szerződésben vállalt határidőre történő létszámfeltöltéskor és a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt is álláskeresők köréből kell a létszám pótlását biztosítani. A foglalkoztatandó álláskeresők létszámát a szerződésben is rögzíteni kell. Amennyiben a támogatásban részesített pályázó a pályázatában vállalthoz képest a szerződésben kevesebb álláskereső foglalkoztatására vállal kötelezettséget, csak az e jogcímen odaítélt támogatási összeggel csökkentett összegű támogatás folyósítására köt szerződést a munkaügyi központ.

7./ A beruházás megkezdésének időpontja:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b)      műszaki berendezés, gép, egyéb berendezés, felszerelés beszerzését tartalmazó projekt esetén a beszerzendő eszköz, berendezés stb. a kedvezményezett által első alkalommal, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalással történő írásbeli megrendelése;

c)      egyéb tevékenységhez (pl. egyéb immateriális javak beszerzése) kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d)     amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gép vagy egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

A pályázó a beruházást a pályázatot befogadó munkaügyi központ által megküldött, a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági feltételeknek való megfelelésről szóló írásbeli tájékoztatását követően saját felelősségére megkezdheti, de a beruházás megkezdése nincs befolyással a pályázat értékelésére, és nem jelent semmiféle előnyt annak elbírálása során, továbbá nem garantálja az igényelt támogatás elnyerését.

8./ A beruházás befejezésének időpontja: Amikor a műszaki átadást, használatbavételi eljárást követően a beruházás eredményeként végzendő tevékenységhez a pályázó valamennyi szükséges hatósági engedélyt megkapott. Új telephely építése esetén a létrehozott kapacitás, termelés beindításához szükséges szakhatósági engedély benyújtása a beruházás befejezését követő 90 napon belül szükséges.

9./ A támogatott tevékenység lezárása: A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatott tevékenység a hatósági szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a munkaügyi központ jóváhagyta, a támogatás folyósítása megtörtént. A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a hatósági szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt, az előzőekben felsoroltak teljesültek, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záróbeszámolóját benyújtotta, azt a munkaügyi központ jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

10./ Csoportos létszámcsökkentés: Az Mt. 94/A-G. §-ában szereplő létszámcsökkentés.

11./ Új épület, épületrész építése: A II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körébe építési engedély birtokában az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - hozzájárulások (víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás) vehetők figyelembe.

Az épület, építmény fogalma a különböző törvények szerint

1.) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.):

Az Étv. nem ingatlant és ingót különböztet meg, hanem az építmény fogalmát alkalmazza. Ez azért is lényeges, mert előfordulhat, hogy a Ptk. szerint valami ingónak minősül, de ettől függetlenül építési engedélyhez kötött a felépítése, lebontása vagy átalakítása. Az Étv. szerint:

a) Építmény (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma): építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is.

b) Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

c) Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

2.) Adó- és illetéktörvények

a) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény:

- Építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény;

- Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része [1990. évi C. tv. 52. §].

b) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény:

- Építmény (az épület és az egyéb építmény gyűjtőfogalma): mindazon végleges vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (az alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (válhat ingatlanná), a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik. Az építmény fogalmába tartozik az olyan víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezeték, központi fűtés, szellőzési, légüdítő berendezés és felvonó, amely az építmény szerkezetébe építve, annak használhatóságát és ellátását biztosítja. Az ilyen vezeték és szerelvény akkor is az építmény fogalmába tartozik, ha az az építmény használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgál.

- Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás, az üzemi termelés, az anyag- és terméktárolás feltételeit biztosítja.

12./ Új gép, műszaki berendezés, felszerelés, gyártóeszköz: Új, a pályázat benyújtása előtt még nem használt, üzembe nem helyezett műszaki berendezés, gép, egyéb berendezések, felszerelések, amelyekkel nem folytattak üzemszerű gyártási tevékenységet, függetlenül a gyártási évtől.

13./ Járművek kategóriájába sorolt tárgyi eszközök: A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. sz. függelék II. fejezetben meghatározott közúti járművek, továbbá minden vasúti, vízi, közúti, légi közlekedési eszköz, pótkocsi, félpótkocsi.

Telephelyen belüli használható eszköz bekerülési értéke elszámolható (pl.: targonca).

A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint gépjármű és a szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke nem számolható el.

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. sz. függelék II. fejezet b) pontja alapján a lassú jármű nem minősül gépjárműnek. Így e rendelet m) pontja szerinti lassú jármű beszerzése e pályázati konstrukció szerint támogatható, kivéve: mezőgazdasági tevékenységre és árufuvarozásra használt bármilyen jármű. Tehát mezőgazdasági tevékenységen kívül használt jármű és az ehhez szerelhető tolólapát, markolókanál stb. beszerzési értéke elszámolható. Nem támogatható azonban semmilyen formában a mezőgazdasági vontató (KPM-BM együttes rendelet l) pontja) beszerzése, függetlenül attól, hogy a pályázó milyen tevékenységre használja.

A pályázó írásbeli nyilatkozatát kell mellékelni a pályázathoz, hogy a lassú járművet mezőgazdasági tevékenységre és árufuvarozásra sem használja.

Ugyanezen rendelet 65. § (2) bekezdése szerint: ahol korábbi jogszabály - a közúti közlekedéssel kapcsolatban - munkagépet (önjáró munkagépet) említ, ezen lassú járművet kell érteni.

14./ Saját forrás: A pályázó által a beruházás finanszírozásához biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be.

Az Ávr. 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint a támogatási igényhez igazolást kell csatolni a saját forrás rendelkezésre állásáról, amely történhet a számlavezető pénzintézet igazolásával és/vagy a számlavezető pénzintézet hitelszerződésével.

15./ Bankhitel: A pályázatban szereplő beruházás finanszírozásához - a saját erő és az igényelt állami támogatás(ok)on felül - igénybevételre kerülő pénzintézeti hitel.

16./ Fedezet biztosítására vonatkozó egyéb szabályok: Ezeket a szabályokat a pályázati felhíváson kívül részletesen a hatósági szerződés, valamint annak mellékletei tartalmazzák. A fedezet biztosításával és a jelzálog törlésével kapcsolatos költségek a pályázót terhelik.

A fedezetet legkésőbb a hatósági szerződés megkötéséig kell biztosítani. Erről nyilatkozni kell (lásd Nyilatkozatok 29. pontja). Az anyagi biztosítékra vonatkozó szabályokat az útmutató 2. sz. melléklete tartalmazza.

17./ Új munkahely: Az újonnan létrehozott munkahelyre munkaviszony keretében felvételre kerülő teljes munkaidős létszám. Részmunkaidős létszám alkalmazásának vállalása esetén az egy főre, azaz egy munkahelyre vetített támogatási összeg - a kiegészítő támogatást is beleértve - ezzel arányosan csökken.

18./ Hátrányos, leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések:

Az 1,4 millió Ft/új munkahely alaptámogatáson kívül 200 ezer Ft/új munkahely kiegészítő támogatásra azzal a beruházással lehet pályázni, amely

a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti hátrányos helyzetű kistérségekben, illetve azok településein, vagy a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében megjelölt hátrányos helyzetű településeken valósul meg.

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kiegészítő támogatás igényelhető, amelynek összege - a pályázati felhívásban megjelölteknek megfelelően - 300 ezer Ft/új munkahely.

A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint azok a települések, amelyek társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesülnek. Tehát a pályázati felhívás 5. oldalán megjelölt, A támogatás mértéke b) pontjában meghatározott 300 ezer Ft/új munkahely kiegészítő támogatás azokra a településekre is érvényes, ahol a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet mellékletében az adott településnél mindkét oszlopban „1" számjegy szerepel.

A kistérségi és település listák a pályázati dokumentáció részeként a Nemzetgazdasági Minisztérium (kormányzati portálon: www.kormany.hu) és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (nfsz.munka.hu, www.munka.hu/Foglalkoztatás) honlapján elérhetők, a munkaügyi központoknál megtekinthetők. (Az egyes kistérségekhez tartozó települések felsorolását a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény melléklete tartalmazza.)

19./ Álláskereső: az a személy, aki

a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, ésoktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, ésöregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban, rehabilitációs ellátásban nem részesül, ésaz alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, éselhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akitaz állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

20./ Roma álláskereső: Álláskeresőként nyilvántartott olyan személy, akinek a munkaügyi kirendeltség általi kiközvetítése érdekében a beruházásban érintett település helyi cigány kisebbségi önkormányzata (CKÖ), ennek hiányában a településen, a kistérségben működő roma érdekképviseleti vagy civil szervezet vagy az etnikai szószóló a pályázó vállalkozásnak a foglalkoztatásra írásbeli ajánlást tesz.

Az ajánlás megszerzését megelőzően célszerű, ha a fenti roma szervezetek valamelyikével a pályázó a pályázat benyújtását megelőzően tárgyalást folytat, amelynek során a roma képviselet megismeri a pályázó beruházásának jellemzőit, a foglalkoztatás feltételeit, a munkavállalás kritériumait. Amennyiben a romák foglalkoztatásával mindkét fél egyetért, elvi megállapodást köthetnek, amelyet a pályázó becsatol a munkaügyi központhoz benyújtott pályázatához.

21./ Támogatási intenzitási mértékek: A támogatás intenzitási mértéke - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg a pályázati felhívásban szereplő elszámolható beruházási költségeknek az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 25. §-ában meghatározott, területenként változó, következő %-os mértékeket:

Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 %,Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40 %,Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30 %,Budapesten 10 %.

A fenti területi besorolás szerinti támogatási intenzitások kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

22./ Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének százalékos formában kifejezett hányadosa. Az intenzitási mértéket a pályázónak a 3. sz. adatlapon kell kiszámítania.

23./ Mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV): a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (1) bekezdé