Ma 2017. június 25. Vasárnap Vilmos napja van.
» Településtörténet

A község neve a Takud-Tocu személynévnek a -d képzõs származéka. Alapjáúl talán a magyar "burok" vagy "tok" (porcos vázú halfajta) fõnév szolgált. A hagyomány szerint Tokod nevû vitézrõl kapta nevét.

Tokod község területe, már az õskortól lakott hely. Minden korból találtak itt leleteket.

Bronzkori földvára a Kis-Gete melletti Leshegyen található.

Tokod már a rómaiak idején is lakott település volt, emléküket a Várberek nevû fennsíkon található castrumok alapfalai õrzik. A római kori település az I. században létesült. Majd a IV. században (római hadiút mentén) fénykorát élõ római település és katonai erõdítmény a környék ipari centruma lett, üvegkészítõ, vasfeldolgozó és fazekasmûhelyeivel feliratos téglákat is égetõ kemencéivel. Szõlõi kiváló minõségû bort adtak, lovakat, szarvas-marhákat hajtottak legelõirõl az ország távoli vásáraira, de a kecske is megbecsült háziállat volt a 20. század derekáig a családok portáján. A Gardellaca nevû település 130x90 m nagyságú, 1 m széles alapfalakkal, egyoldali kéttornyos bejárattal és több körbástyával körülvett erõdítményének alapjai feltárva ma is láthatók.

Gardellaca

 


A középkori falu a maival azonos területen volt. Elsõ okleveles említése 1181-bõl való, ekkor a határait írják le. Az Árpád kortól az esztergom-szentkirályi kereszteseké.A XV. században az eszetrgomi keresztesek is szereznek itt birtokot. Az 1543-as török támadás során a település elpusztult, lakatlanná vált. A Pilis megyéhez tartozó Tokodot az esztergomi érsek szerezte meg, s templomot is épített. A török felszabadító harcok során ismét elpusztult.A XVIII. század elején Tokodon az esztergomi szemináriumnak is voltak birtokai. Az 1784-88-as összeírásban a szeminárium a tulajdonosa a községnek, 706 fõ 120 házban élt.


Tokod pecsétje a 18. - 19. századból


A hegyek karéjával körülvett síkságon 940 hold szántón, 168 kaszás réten, 781 kapás szõlõben gazdálkodtak. Jó minõségû gabonát és kukoricát termeltek, amelyet vermekben tároltak. Malmaihoz a távolabbi vidékekrõl is eljártak õrölni. Állattartói a távolabbi városokba is eljutotta a vásárokra.
A tokodi szénbányászat a 19. század elsõ felében indult virágzásnak, de mészkövet is bányásztak a Gerecse sziklás oldalain. A település élvezte a szénvagyon feltárásnak minden elõnyét, de a hanyatlás idején minden hátrányát is el kellett viselnie. A vasút építésének hatására 1892-tõl a környék kvarchomokjára üveghuta, majd üveggyár épült, egy új, a gyári munkásokat letelepítõ lakóteleppel.


Tokodi levelezõlap a 20. század elsõ évtizedeibõl


Ebszõnybánya is Tokod közigazgatási területéhez tartozik. A településrész középkori eredetû, 1193-ban említi elõször hivatalos okirat.